Napjainkban a Az Európai Unió Bírósága a különböző területeken nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig a Az Európai Unió Bírósága emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Következményei mélyrehatóak, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Az Európai Unió Bírósága különböző oldalait, és azt, hogy miként hatott társadalmunkra. Az eredetétől a mai evolúcióig a tudás egy olyan területébe vagy a valóság egy olyan aspektusába fogunk beleásni, amely senkit sem hagy közömbösen. Csatlakozzon hozzánk a Az Európai Unió Bírósága körútjára, és fedezze fel a jelenség mögött meghúzódó mindent.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Európai Unió Bírósága | |
Alapítva | 1952 |
Székhely | Palais de la Cour de Justice |
Vezető | Koen Lenaerts |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 37′ 12″, k. h. 6° 08′ 22″49.620000°N 6.139444°EKoordináták: é. sz. 49° 37′ 12″, k. h. 6° 08′ 22″49.620000°N 6.139444°E | |
Az Az Európai Unió Bírósága weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Európai Unió Bírósága témájú médiaállományokat. |
Az Európai Unió Bírósága (más néven Európai Bíróság) az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye Luxembourg. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben:
Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha magánszemélyeknek jogi vitája támad az Európai Unió egyik intézményével, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz (A lisszaboni szerződéssel neve Törvényszékre változott) kell fordulniuk. Ha az ítélet számukra kedvezőtlen, akkor fellebbezhetnek a döntés ellen az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottai szintén az ún. Közszolgálati Törvényszékhez fordulhattak az őket érő jogsérelem esetén. Ez a megoldás tehermentesítette a legfelsőbb szintet, viszont fellebbezés esetén meghosszabbította a döntési folyamatot. A Közszolgálati Törvényszék hatásköreit a Törvényszék saját hatáskörébe olvasztotta, 2016. szeptember 1. napján megszűnt a Közszolgálati Törvényszék.
Az Európai Bíróság 27 bíróból és 11 főtanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Minden EU-tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 11 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország. A másik hatot a többi huszonhárom állam felváltva, betűrendben jelölheti.
A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták.
A Bíróság magyar tagja korábban Juhász Endre volt, majd Csehi Zoltán, elnöke Koen Leanards.
A Törvényszék magyar tagja korábban Csehi Zoltán és Berke Barna volt, majd Kecsmár Krisztián és Tóth Tihamér, elnöke Marck Jaeger.