Ebben a cikkben a Artisjus-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a témáról. Eredetét, időbeli fejlődését, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásait elemzik. Emellett különböző vélemények és nézőpontok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy világos és tárgyilagos elképzelést alkosson. Szigorú és kritikus megközelítéssel a cél egy olyan globális jövőkép felkínálása, amely gondolkodásra és vitára késztet. A Artisjus egy rendkívül releváns téma, amelyet teljes egészében tanulmányozni és megérteni érdemes, ezért ezt a cikket alapvető eszközként javasoljuk azok számára, akik érdeklődnek a megértés elmélyítésében.
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület | |
Egyéb nevek | Society ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights |
Alapítva | 1996 |
Típus | egyesület |
Tevékenység | szerzői jogvédelem |
Székhely | 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17. |
Tagság | 11 000[1] |
Elnök | Németh Alajos |
Kulcsemberek | Dr. Szinger András[2] (főigazgató) |
Költségvetés | bevétel: 9,5 milliárd forint (2011)[3] |
Működési régió | Magyarország |
Dolgozók száma | 150 |
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület weboldala |
Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egy országos egyesület, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja.[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete” Magyarországon.[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.[5]
Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.[3]
Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:[7]
Az Artisjus a jogelődjének tekintett Zeneszerzők Szövetkezete (teljes nevén: Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete) 1907-es megalakulásáig vezeti vissza történetét.[10]
Elnökei:
Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.[3]
Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-gal, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.[12]
Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.[12]
Az Artisjus díjai miatt Magyarország területén az üres adathordozók árai sokkal magasabbak a szomszéd országokéhoz képest, emiatt Alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be magánszemélyek. Az Artisjus álláspontja erről : "ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.
Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”"[13]