Artézi forrás

Ebben a cikkben a Artézi forrás-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk annak fontosságát, hatását és relevanciáját a különböző területeken. A Artézi forrás olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és vitát és elmélkedést váltott ki a következményeiről. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Artézi forrás kulcsfontosságú aspektusait, a történetétől a mai fejlődéséig, beleértve a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a jövőbeli előrejelzéseket. Interjúk, elemzések és tanúságtételek révén arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Artézi forrás-et, és teljes és gazdagító látásmódot kínáljunk az olvasónak erről a ma oly aktuális témáról. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Artézi forrás univerzumán keresztül!

Artézi forrás vázlata:
1. vízhordozó réteg
2. vízzáró réteg
3. csapadék jut a talajba
4. mesterséges artézi kút
5. piëzometrikus szint
6. freatikus talajvíz
7. természetes artézi forrás
Artézi forrás Dordogne-ban

Az artézi forrás olyan forrás, amelyből a víz mélységi hidrosztatikai nyomás következtében felfelé tör. Az artézi forrás vize mindig mélységi vízhordozó rétegből származik.[1]

A név a franciaországi Artois vidékéről ered, ahol gyakoriak az ilyen típusú források.[2]

Leírása

A talaj különböző vízhordozó rétegekből állhat, amelyeket nem vízzáró rétegek választanak el. Mivel a mélyebb víztartó réteget egy másik, magasabb területről származó esővíz táplálhatja, a mélyebb réteg hidrosztatikai nyomása (sokkal) nagyobb lehet, mint a fedőrétegben. Az ilyen mély, nagy hidrosztatikus nyomású vízadó réteget artézi medencének is nevezik. Ahol egy artézi medencének van nyílása a föld felszínére, ott artézi forrás található.

Az artézi kút ember alkotta artézi forrás. Ha a mélyebb réteget megfúrják, akkor a fúrólyukból „spontán” fog feljönni a víz.

Története

Az artézi kutak első mechanikailag pontos leírását Al-Bírúni adta meg.[3]

Példák

A Leie folyó forrása Lisbourgban

Jegyzetek

  1. ↑ Artesian Water and Artesian Wells. www.usgs.gov . United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  2. ↑ Frances Gies and Joseph Gies, Cathedral, Forge, and Waterwheel subtitled "Technology and Invention in the Middle Ages". Harper Perennial, 1995 ISBN 0-06-016590-1, page 112.
  3. ↑ Davis and De Wiest, Hydrogeolagy, 1966, pp.9-10

További információk