Araráti Köztársaság
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Araráti Köztársaság-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A Araráti Köztársaság már régóta érdekelt, és hatása a modern élet számos aspektusára kiterjed. Az évek során kiterjedt kutatások folytak a Araráti Köztársaság-en, ami jelentős ismeretanyagot eredményezett a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Araráti Köztársaság kapcsán alkalmazott különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül megvitatjuk a Araráti Köztársaság gyakorlati és elméleti vonatkozásait különböző területeken, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Reméljük, hogy a cikk végére átfogó áttekintést adtunk a Araráti Köztársaság-ről, és jobban megértettük annak fontosságát a mai világban.
| Araráti Köztársaság | |||
Komara Agiriyê 1927 – 1930Komara Araratê | |||
| |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Kurdava | ||
| Beszélt nyelvek | kurd és más törzsi nyelvek | ||
| Államvallás | iszlám | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Államfő | Ibrahim Heski | ||
| Államfő-helyettes | Ihsan Nuri | ||
Az Araráti Köztársaság, más néven Araráti Kurd Köztársaság egy el nem ismert történelmi kurd állam volt a névadó hegy és Ağrı tartomány területén, Törökország keleti határvidékén.
Története
Az Araráti Köztársaságot a lázadó kurd párt, a Xoybûn kiáltotta ki 1927. október 28-án,[1][2] a kelet-törökországi felkelési hullám idején. A területen felkelések sorozatát szervezték az azóta kisebbségbe szorult kurdok.
A felkelést Ihsan Nuri és Ibrahim Haski vezette. 1927 októberében Kurdavát, egy kicsiny hegyi falut nevezték ki a köztársaság ideiglenes fővárosának. A felkelés vezetői több más kurd kisebbségtől és a Népszövetségtől is segítséget kértek, de csak néhány szíriai és iraki szabad egység érkezett az országba.[3]
1930 szeptemberében a török hadsereg egy katonai manőverrel visszafoglalta az Araráti Köztársaság területét.[4]
Jegyzetek
- ↑ Martin Strohmeier, Crucial images in the presentation of a Kurdish national identity: heroes and patriots, traitors and foes, Brill, 2003, ISBN 978-90-04-12584-1, s. 97.
- ↑ Christopher Houston, Kurdistan: crafting of national selves, Indiana University Press, 2008, ISBN 0-253-22050-5, s. 52.
- ↑ Edmonds, C.J. (1971). „Kurdish Nationalism”. Journal of Contemporary History 6 (1), 91. o. DOI:10.1177/002200947100600105.
- ↑ Kemal Kirişci,Gareth M. Winrow, The Kurdish Question and Turkey: An Example of a Trans-state Ethnic Conflict, Routledge, 1997, ISBN 978-0-7146-4746-3, p. 101.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Republic of Ararat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.