Apple Lisa
Ebben a cikkben a Apple Lisa témáját különböző perspektívákból tárgyaljuk, hogy elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A történelem során a Apple Lisa állandó vita tárgya volt, és hatása túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ezzel az írással igyekszünk mélyebbre ásni a Apple Lisa-et, és megérteni fontosságát a jelenlegi kontextusban, feltárva következményeit és következményeit. Reflexió és elemzés révén a cél az, hogy átfogó képet adjon a Apple Lisa-ről és annak relevanciájáról a különböző területeken, olyan kérdéseket és reflexiókat téve fel, amelyek reflexióra és vitára invitálnak erről a ma oly aktuális témáról.
| Apple Lisa | |
 | |
| A Lisa-1 számítógép a The BYTE Shop számítógépes múzeumban Bostonban, 2022. szeptember. | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1983 jan. (42 éve)–1984 jan. (41 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (5 MHz) |
| Memória | 0 KiB, max. 2 MiB-ig bővíthető |
| Operációs rendszer | Lisa Office System 1.0 |
| Kapcsolódás | |
| Bevitel | 76 + 10 kiegészítő gombos billentyűzet |
| Kijelző | 12 inch-es, 720x364 vagy 608x432 képpont |
| Előd | Apple II |
| Utód | Apple Lisa 2 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apple Lisa témájú médiaállományokat. | |
Az Apple Lisa asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1983 januárja és 1984 januárja között 12 hónapon keresztül. Az Apple Lisa egyike volt azoknak a számítógépeknek, amelyek az Apple nevet viselték.
Története
Felkészültünk arra, hogy Lisával éljünk a következő tíz évben.
A Lisa volt az első személyi számítógép, amely grafikus felhasználói felületet kínált egy olcsó gépen, amelyet egyéni üzleti felhasználóknak szántak. Ez volt az egyik első felhasználóknak szánt számítógép, amelyet egérrel lehetett vezérelni. A Lisa sok tekintetben fejlettebb rendszer volt, mint az akkori számítógépek, példaként említendő a védett memória használat, többfeladatos munkavégzés. Kifinomultabb volt a merevlemez alapú operációs rendszere, beépített képernyővédőt kínált, a fejlett számológép alkalmazás ismerte a fordított lengyel jelölést (RPN, Reverse Polish Notation), a memória akár kettő mebibájtig volt bővíthető. A Lisa bővítőhelyeket kínált, numerikus billentyűzettel érkezett, számos adat és fájlkezelési újdonságot hozott: adatsérülés elleni védelmi sémákkal bírt, engedte több azonos nevű dokumentum használatát, és fizikailag és felbontásban is nagyobb kijelzővel szállították. Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a nagy részét megvalósítsák a Macintosh platformon. A védett memória például csak a Mac OS X operációs rendszer 2001-es kiadásában jelent meg ismét.[3]
A Lisáról hivatalosan először 1982 kora nyarán beszélt az Apple.[4] A következő év januárjában New Yorkban a sajtó képviselői a bemutató előtt rövid ideig meg is tekinthették az Apple leendő zászlóshajóját.[5][6]
A Lisa szíve 5 MHz-es órajelű Motorola 68000-es mikroprocesszor volt, a gép 1 RAM-ból, 2 ROM-ból, 720x364 képpont felbontásra képes 12 hüvelykes fekete-fehér monitorból, két 5,25 hüvelykes 860 KiB-os hajlékonylemez-meghajtóból és 5 MiB-os merevlemezből állt. Bevezető ára 9995 dollár volt. A Lisa hardverének fejlesztése 50 millió, a hozzá tartozó szoftver fejlesztése 100 millió dollárba került. Hivatalosan a „Lisa” a Local Integrated Software Architecture rövidítése.[7][8][9][10][11][12][13][14][15][16] A gép júniusban került forgalomba.[17][18][19][20] Az eladási számok rosszak voltak, ezért az Apple 8190 dollárra csökkentette a Lisa árát, és 6995 dollárért szoftver nélkül is elérhetővé teszi a számítógépet.[21][22]
1983-ban a tervezett 500 000 helyett csak 15 000 Lisát adtak el, leszállítani 11 000 darabot volt képes az Apple.[10][23]
Technikai leírás
A bézs színű gép súlya 22 kg, magassága 350 mm, szélessége: 475 mm és mélysége 388 mm volt. A Apple Lisa számítógépet egymagos 5 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, az 5 MHz-en működő rendszerbusz 16-bites architektúrát szolgált ki. Külső adattárolási lehetőséget a beépített 2x871kB Apple FireWare[24] 5,25 floppy drive nyújtott. A géphez 76 + 10 kiegészítő gombos billentyűzet tartozott A gépet Lisa Office System 1.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 2 MiB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 2 hely (slot) állt rendelkezésre. A gépet 16kB kapacitású ROM-mal szerelték. A számítógépnek 12 inch-es, 720x364 vagy 608x432 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Külső megjelenítő csatlakoztatására szolgált egy RCA csatlakozó. Az Apple Lisa a következő csatlakozási lehetőségeket kínálta: két RS-232C, egy DE9, egy D-25, egy RCA, egy CVSD.[1] A gép bővíthetőségét szolgálta · 3x Apple Lisa bővítőhely.
A számítógép technikai adatai
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor típus @órajel architektúra magok száma |
Média | Billentyűzet | Operációs rendszer |
Memória alap[25] (max.)[26] hely[27] ROM |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[28] |
Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... |
Bővíthetőség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Apple Lisa 1983 jan. 1984 jan. |
350 mm 475 mm 388 mm 22 kg bézs |
Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag |
2x871kB Apple FireWare[24] 5,25 floppy drive | 76 gombos + 10 billentyűs kiegészítő | Lisa Office System 1.0 | 0, (2 MiB) 2 slot 16kB |
12 inch 720x364 vagy 608x432 |
1xRCA |
· 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x CVSD[1] |
· 3x Apple Lisa bővítőhely |
Az Apple számítógépek az időben
| Az Apple számítógépek idővonalon |
|---|
 |
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[29] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Jegyzetek
- ↑ a b c CVSD = Continuously Variable Slope Demudulator. A folyamatosan változó meredekségű delta moduláció (CVSD vagy CVSDM) hangkódolási eljárás. Ez egy változó lépésmérettel rendelkező delta moduláció (azaz az adaptív delta moduláció speciális esete) amelyet először Greefkes és Riemens mutatott be 1970-ben.
- ↑ SJ&NeXT 47. oldal
- ↑ JEREMY REIMER: Revisiting Apple’s ill-fated Lisa computer, 40 years on (angol nyelven). Ars Technica, 2023. január 19. (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Fire Valley xv. oldal
- ↑ Sculley 68. oldal
- ↑ West of Eden 9. és 77. oldalak
- ↑ BYTE, 1985 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám
- ↑ Info World, 1991 augusztus, 13. évfolyam, 32. szám
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ a b PC Magazine, 1984 február 21., 3. évfolyam, 3. szám
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ BYTE, 1995 szeptember, 20. évfolyam, 9. szám, 145. oldal
- ↑ Insanely great 16 és 102. oldal
- ↑ Untold story 211. oldal
- ↑ The Personal 63. oldal
- ↑ Making Microsoft 149. oldal
- ↑ PC Computing, 1993 március, 6. évfolyam, 3. szám, 159. oldal
- ↑ West of Eden 114. oldal
- ↑ Gates reinvented 220. oldal
- ↑ Making Microsoft 150. oldal
- ↑ BYTE, 1984 február, 9. évfolyam, 2. szám, 84. oldal
- ↑ BYTE, 1983 november, 8. évfolyam, 11. szám, 8. oldal
- ↑ The Personal 63. oldal
- ↑ a b Nem tévesztendő össze a FireWire-rel.
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ A táblázat nem teljes, néhány estben a kevésbé releváns felbontások közlésétől eltekintettünk.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
Források
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
