Aorta

Az aorta szkematikus ábrázolása

Az aorta az emberi szervezet legnagyobb verőere, mely a szív bal kamrájából lép ki és ellátja az egész szervezetet oxigéndús vérrel. Embernél kb. 2,5-3,5 cm átmérőjű és 30-40 cm hosszú. Alakja egy sétabothoz hasonló egy felszálló ággal (aorta ascendens), ívvel (arcus aortae) és egy hosszú leszálló ággal (aorta descendens).

Anatómia

Az aortát az alább felsorolt részekre osztjuk:

• bal kamrából eredő kezdeti szakasza zöldhagymaszerűen tágult (bulbus aortae)
• előbbi éles határ nélküli folytatása a felszálló aorta (aorta ascendens): amely a szívtől az aortaívig terjed
• aortaív (arcus aortae): amely egy fordított U betűhöz hasonlít
• leszálló aorta (aorta descendens): az aorta oszlásáig tart, ahol két részre válva a két közös csípőverőérre oszlik (arteria iliaca communis)
  • leszálló aorta mellkasi szakasza (aorta thoracica), amely a rekeszizom (diaphragma) feletti része
  • leszálló aorta hasi szakasza (aorta abdominalis), amely az aorta rekeszizom alatti része

Szerkezete

Az aorta a szervezet egyetlen elasztikus típusú nagy artériája. Rugalmassága fontos a véráramlás folyamatossága szempontjából. A szív összehúzódása során 120 Hgmm nyomással vért pumpál az aortába, ami rugalmasságánál fogva kitágul, majd a bal kamra elernyedésével, ahogy a nyomás csökken, a rostok ismét megrövidülnek, ezáltal a bennmaradt vért mintegy továbbpumpálva.

Az aorta fala, a többi verőérhez hasonlóan három rétegből áll:

• tunica intima: Az érfal legbelsőbb rétege. Az ér lumenét egy sejtrétegből álló endothel béleli, ami alatt rugalmas rostokat valamint kollagént tartalmazó kötőszövet van.
• tunica media: Az érfal középső rétege, mely kb. 60-70 körkörös elrendeződésű lemezből áll. Ezek között rugalmas rostok valamint simaizomsejtek található.
• tunica adventitia: A legkülső finom kötőszövetes réteg, rugalmas rostokkal és magát az érfalat tápláló apró erekkel (vasa vasorum).

Patológiája

• Atherosclerosis
• Aorta aneurysma
• Erdheim-féle cysticus media necrosis
• Aorta dissectio
• Aortaruptura
• Fejlődési rendellenességek:
  • Coarctatio aortae
  • Jobb oldali aortaív
  • Kettős aortaív
  • Nagyerek transzpozíciója
  • Megszakított aortaív

Források

• Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2

Keringési rendszer
vér · szív → aorta → artéria → arteriola → kapilláris → venula → véna → vena cava → szív → tüdőartéria → tüdő · tüdővéna

Az emberi szív anatómiája
Struktúrák	pitvar (septum interatriale cordis, musculi pectinati) • kamra (septum interventriculare cordis, trabeculae carneae, chordae tendinae, musculus papillaris) • szívbillentyű • cusps
Régiók	base • apex • árkok (sulcus coronarius, interatrial, sulcus interventricularis anterior, sulcus interventricularis anterior) • felszínek (facies sternocostalis cordis, facies diaphragmatica cordis) • szélek (margo dexter cordis, margo sinister cordis)
Jobb szívfél	(vena cavae, sinus coronarius) → jobb pitvar (auricula dextra, Fossa ovalis cordis, limbus fossae ovalis, crista terminalis atrii dextri, valvula venae cavae inferioris, valvula sinus coronarii) → valvula tricuspidalis → jobb kamra (conus arteriosus, trabecula septomarginalis)  → valva trunci pulmonalis → (tüdőartéria és tüdőkeringés)
Bal szívfél	(tüdővéna) → bal pitvar (auricula sinistra) → valva mitralis → bal kamra → valva aortae (sinus aortae) → (aorta és szisztémás keringés)
Rétegek	pericardium: pericardium fibrosum • pericardium serosum (cavitas pericardiaca, lamina visceralis pericardii serosi) • sinus pericardialis myocardium • endocardium • cardiac skeleton (trigona fibrosa, anulus fibrosus)
Elektromos rendszer	Cardiac pacemaker • SA csomó • AV csomó• His-köteg • Purkinje-rostok

Nemzetközi katalógusok	LCCN: sh85005856 GND: 4200089-0 NKCS: ph205444 BNF: cb11994616q

Ez az anatómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!