Andorka Rudolf (szociológus)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Andorka Rudolf
Született1931. április 30.
Budapest
Elhunyt1997. június 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDr. Kiss Judit (1970-1997: Andorka Rudolf haláláig)
GyermekeiAndorka Eszter
SzüleiAndorka Rudolf
Foglalkozásaszociológus,
egyetemi tanár
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (38-1-53/54)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorka Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andorka Rudolf (Budapest, 1931. április 30. – Budapest, 1997. június 30.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Andorka Rudolf katonai attasé gyermeke. A társadalmi rétegződés és a demográfia neves kutatója, 1991-től haláláig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora volt.

Életpályája

1949-ben érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től: Eötvös Loránd Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karának esti tagozatára. Egyetemi tanulmányai mellett fizikai munkásként dolgozott. 1951-ben családjával együtt kitelepítették Besenyszögre és kizárták az egyetemről (édesapja Horthy-korszakbeli diplomata tevékenysége miatt). Sorkatonai szolgálatának letétele után a Cserép- és Díszkerámia Szövetkezetnél, majd a Labdagyártó Szövetkezetnél dolgozott. 1956-ban ismét elkezdte az egyetemet. Az 1956-os forradalom idején az egyetemi nemzetőrség tagja volt. A forradalom leverése után rövid ideig a KGB őrizetében volt. 1957-ben öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Későn tudta befejezni tanulmányait, 1963-ban szerzett jogi doktorátust.

1960-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszaki fordító irodájában tudott elhelyezkedni. 1962-ben Dányi Dezső akkori igazgató hívására a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárához került. Rövid könyvtárosi munka után a KSH Népességtudományi (később: Demográfiai) Intézetéhez került munkatársi beosztásban. 1970-ben a hivatal társadalomstatisztikai főosztályának kutatója lett, később a társadalmi mobilitás és életmód kutatási osztályának vezetésével bízták meg. 1984-ben távozott a hivataltól, amikor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre került, ahol egyetemi tanárrá és a szociológia tanszék vezetőjévé nevezték ki. 1991-ben megválasztották az egyetem rektorává. Tisztségét haláláig viselte.

1979-ben védte meg a szociológiai tudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekézését. Az MTA Szociológiai Bizottságának lett tagja. 1990-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. 1991 és 1996 között az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) elnöke volt. Számos tudományos bizottságnak volt tagja, illetve 1995-ben a Magyar Szociológiai Társaság elnökévé és a Páneurópai Unió Magyar Egyesülete alelnökévé választották. Több tudományos szakfolyóirat, többek között 1984-től az Alkohológia, 1991-től a Sociological Working Papers szerkesztőbizottságának munkatársa volt. 1986-tól haláláig a Szociológiai Műhelytanulmányok főszerkesztője volt.

Tudományos munkái mellett kora közéletében is részt vett: 1988–1989-ben az utolsó MSZMP Központi Bizottsága tanácsadó testületének tagja. 1991-től haláláig a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának világi elnöke, és a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere volt.

Munkássága

Rendkívül termékeny szerző volt. Három évtizedet felölelő tudományos munkássága során a szociológia, a statisztika, a közgazdaságtan legtöbb területével foglalkozott. Kezdeti kutatásai az ökonometria irodalom összegyűjtéséből álltak. Később, már a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként bekapcsolódott Kemény Istvánnal a Ferge Zsuzsa által vezetett társadalmi rétegződéssel és a mobilitással foglalkozó vizsgálatsorozatába. A későbbi, 1972-ben, illetve 1982-ben lefolytatott ilyen természetű KSH-kutatást már Andorka vezette.

A társadalmi mobilitás problémakörén túl publikált több devianciaformával kapcsolatos közleményt (pl. az alkoholizmus kutatása terén fejtett ki jelentős hatást). Írásaiban foglalkozott az abortusz, a család szociológiai kérdéseivel, az úgynevezett népmozgalmi statisztikával is. Részt vett szegénységgel kapcsolatos szociológiai kutatásokban. A szociológia közgazdasági oldalának kérdéseivel is foglalkozott: több gazdaságszociológiai, időmérleggel kapcsolatos, történeti demográfiai cikket is publikált.

Nevéhez fűződik a szociológia első komolyabb és korszerűbb magyar nyelvű egyetemi tankönyvének megírása is, amelynek legutolsó, még életében megjelent kiadását már nagybetegen írta meg. A tankönyvet 2006-ban – csupán kisebb változtatásokkal – ismét kiadták.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

Források

További információk