Ametisztpiton

A mai világban a Ametisztpiton olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Legyen szó naprakész információkat kereső szakemberekről, tudásukat bővíteni kívánó diákokról vagy egyszerűen csak olyan emberekről, akik többet szeretnének megtudni erről a témáról, a Ametisztpiton továbbra is az egyre sokszínűbb közönség figyelmét felkelti. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ametisztpiton-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legaktuálisabb szempontokat, teljes és naprakész perspektívát kínálva ezzel a témával kapcsolatban, amely továbbra is érdeklődést kelt minden típusú közönségben.

Ametisztpiton
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Pitonfélék (Pythonidae)
Nem: Simalia
J. E. Gray, 1849
Faj: S. amethistina
Tudományos név
Simalia amethistina
(Schneider, 1801)
Szinonimák
Szinonimák
  • Amethistina - Schneider, 1801
  • Python amethystinus - Daudin, 1803
  • amethystina - Wagler, 1830
  • Boa amethystina - Wagler, 1830
  • Python amethystinus - Schlegel, 1837
  • amethystinus - Schlegel, 1837
  • Liasis amethystinus - Gray, 1842
  • Liasis amethystinus - Duméril & Bibron
  • Liasis (Simalia) amethystinus - Gray, 1849
  • Aspidopython Jakati - Meyer, 1874
  • Liasis amethystinus - Peters & Doria, 1878
  • Liasis duceboracensis - Günther, 1879
  • Hypaspistes dipsadides - Ogilby, 1891
  • Python amethystinus - Boulenger, 1893
  • Liasis clarki - Barbour, 1914
  • Liasis a. amethistinus - Stull, 1933
  • Liasis amethistinus kinghorni - Stull, 1933
  • Liasis amethistinus - Brongersma, 1953
  • Liasis amethystinus kinghorni - Kinghorn, 1956
  • Liasis amethystinus amethystinus - Kinghorn, 1956
  • Liasis amethistinus - Stimson, 1969
  • Python amethistinus - McDowell, 1975
  • Morelia amethistina - Cogger, Cameron & Cogger, 1983
  • Australiasis amethistinus - Wells & Wellington, 1984
  • Australiasis kinghorni - Wells & Wellington, 1984
  • Morelia amethistina - Underwood & Stimson, 1990
  • M. amethistina - Kluge, 1993
  • Morelia amethystina - Barker & Barker, 1994
  • Morelia amethistina amethistina - O'Shae, 1996
  • Morelia amethistina kinghorni - O'Shae, 1996[1]
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ametisztpiton témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ametisztpiton témájú médiaállományokat és Ametisztpiton témájú kategóriát.

Az ametisztpiton vagy bozótpiton (Simalia amethistina, korábban Morelia amethistina) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Megtalálható Indonéziában (Maluku-szigetek, Timorlaut-szigetek, Banda, Kai-szigetek, Aru-szigetek, Misool, Selawati, Nyugat-Új-Guinea legnagyobb részén, valamint Geelvink Bay számos szigetén), Pápua Új-Guineában (beleértve az Umboi-szigetet, a Bismarck-szigetvilágot, a Trobriand-szigeteket, a d'Entrecasteaux-szigetektől a Rossel-szigetig, és a Louisiade-szigetvilágot) és Ausztráliában (a Torres-szoros néhány szigetén, az északi York-foki-félszigeten déli részén, beleértve az Atherton-fennsíkot, valamint a Nagy-Vízválasztó-hegység keleti dombjain).

Ausztrália legnagyobb kígyója, népszerű a terraristák körében.

Megjelenése

Egészen kivételes méretű: egyes becslések szerint a 8,5 méteres hosszúságot is elérhetik, de már egy 5 méteres is nagynak számít. Viszonylag karcsú testű, mint családjának sok más tagja. Nevét irizáló, kissé fémesen csillogó színéről kapta, mely a ráeső fénytől függően, mozgás közben ametiszt-színben játszik.

Életmódja

Mint minden más boid faj, a nem mérges fajok közé tartozik, áldozatait fojtással öli meg.

Szaporodása

Jegyzetek

  1. McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).

Források

További információk