Aktivizmus (művészet)

A mai világban a Aktivizmus (művészet) nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Aktivizmus (művészet) felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Aktivizmus (művészet)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Ezen túlmenően elemezzük a Aktivizmus (művészet)-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.

Fémes Beck Vilmos: Kalászt tartó (1912)

Az aktivizmus irodalmi és képzőművészeti irányzat volt Közép- és Kelet-Európában, az 1910-es és 1920-as években.

Kialakulása, céljai

Közép- és Kelet-Európában az 1910-es években az expresszionizmuson belül kialakuló művészeti mozgalom, hazai vonatkozásban előkészítője a Nyolcak művészeti csoportjának avantgárd irányvonala. Elnevezése a berlini Die Aktion című folyóirattól származik. Magyarországon 1915-ben Kassák Lajos szerkesztésében meginduló A Tett, majd folytatása, a Ma című folyóirat és köre az irányzat legjelentősebb képviselője. A környező országokban is hasonló kiadványok indultak. Az aktivizmus fő jellemzője a társadalmi-történeti aktivitás, az események figyelemmel kísérése és gyors értékelése.

Művészetileg hamar túljutott az aktivizmus az expresszionizmuson, s bár egyetlen irányzatot sem tartott kizárólagosnak, a kubizmus, a futurizmus, majd a konstruktivizmus stíluselemeivel is gazdagodott. Kifejezetten csak művészi eszközökkel dolgozott, nem óhajtott a politika eszköze lenni.

Kassák Lajos megfogalmazásában a hoz írt programadó cikkében:
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberiség sorsát teljesen jóra változtatni nem lehet, mert ahogy a társadalmi és etikai törvények módosulnak, úgy változnak, nőnek, szélesednek az emberek igényei is. Ez a fejlődés törvénye, és mi ezt helyesléssel megértjük. Az élet elviselhetésében csak narkotizálni lehet az embert – ez a narkotikum az akció, s így nekünk a társadalom legszívében gyökerező költőknek első hivatásunk ezt az akciót minél életesebb ütemben, minél céltudatosabb pont felé mozgatni!…

Szociális elveinken belül azonban teljes szabadságot követelünk a költészet részére, úgy a mondanivalónk megválasztásában, mint a téma kidolgozási módjában!”[1]

Fő képviselői betűrendben

Nemes Lampérth József Tabán (részlet) (1916)

Források

Commons:Category:Aktivizmus (művészet)
A Wikimédia Commons tartalmaz Aktivizmus (művészet) témájú médiaállományokat.
  • Program és hivatás : magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Budapest : Gondolat, 1978. ISBN 963280466X
  • A modern festészet lexikona. (Nouveau dictionnaire de la peinture moderne). Ford. és átdolg. magyar kiad. Budapest : Corvina, 1974. Ill. ISBN 9631390012

Jegyzetek

  1. Program és hivatás i. m. 447. o.