Akkréciós korong
A mai világban a Akkréciós korong olyan téma, amely egyre több embert érdekel és aggaszt. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár személyes szintű befolyása miatt, a Akkréciós korong a kortárs diskurzus központi érdekességévé vált. A politikától a popkultúráig terjedő hatókörével a Akkréciós korong az élet minden területén vita- és elmélkedés témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Akkréciós korong különböző aspektusait, elemezve annak mai hatását és relevanciáját.
Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.
A keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik. A korongnak utánpótlása van kívülről, ezért a külsején lévő anyag egyre beljebb szorul, veszít helyzeti energiájából, de a perdületmegmaradás törvénye miatt keringése felgyorsul, és mivel kisebb helyre szorul, össze is nyomódik, és emiatt felhevül. A befelé spirálozó, felizzott gáz vagy plazma hőenergiájának egy részét elektromágneses sugárzás formájában elveszti. A keringő anyag egy része végül a központi égitestbe jut, egy másik része a korong síkjára merőlegesen, anyagsugár formájában, a korong forgástengelye mentén igen nagy sebességgel elszökik. Ha ez a sebesség megközelíti a fénysebességet, relativisztikus jetnek nevezik.
A csillagászat többféle akkréciós korongot ismer, a leggyakoribb a csillagok keletkezésénél a protosztelláris akkréciós korong, amely a születő protocsillagot táplálja anyaggal (az ennek tengelye mentén elszökő gáz hozza létre a Herbig-Haro objektumokat), valamint a fekete lyukak körül létrejövő akkréciós korong.
További információk
Jegyzetek
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |