Agávé

A Agávé olyan téma, amely az elmúlt években felkeltette a társadalom figyelmét. Tudományos, társadalmi, politikai és technológiai relevanciájával a Agávé állandó vita tárgyává és kimeríthetetlen információ- és vitaforrássá vált. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Agávé sokrétű témának bizonyult, amely sokféle megfontolást és szempontot tartalmaz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Agávé-hez kapcsolódó legrelevánsabb megközelítéseket, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását, és megvizsgáljuk a mai társadalomban betöltött relevanciáját.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.
Agávé
Virágzó agávé Fuerteventura szigetén, a háttérben pálmákkal
Virágzó agávé Fuerteventura szigetén, a háttérben pálmákkal
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Agávéformák (Agavoideae)
Nemzetség: Agave
L., 1753
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Agávé témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Agávé témájú médiaállományokat és Agávé témájú kategóriát.

Az agávé (agavé, Agave) a spárgafélék (Asparagaceae) családjában az agávéformák (Agavoideae) alcsalád névadó nemzetsége számos, jól ismert sivatagi és száraz égövi fajjal.

Nevének eredete

A latinosított ógörög „agavusz” szó jelentése jeles, előkelő, illusztris.

Származása, elterjedése

Amerikában honos Dél-Amerikától Észak-Amerika déli részéig; a legtöbb faj Mexikóban, illetve az USA-ban él. Dísz-, illetve haszonnövénynek valamennyi kontinensre áthozták a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt meleg régiókba, ahol aztán több faja is kivadult.

Mexikó őslakói egyes források szerint már 9000 éve termesztették. Ma is használnak olyan recepteket, amelyekről azt állítják, hogy az aztékoktól származnak. A fajok jelenlegi változatossága valószínűleg legalább részben az ősi nemesítők munkájának eredménye.

Megjelenése, felépítése

Tőlevélrózsás, levél pozsgás évelő. Levelei lándzsásak, az élük szúrós, a hegyük tövisesen szúrós; színük a világoszöldtől a hamvaskékig terjedhet — ez utóbbi árnyalat a párolgást csökkentő viaszos bevonatnak köszönhető.

Zömök szára másodlagosan elfásodik.

Végálló virágzata felálló virágszáron fejlődik ki. A virágok többnyire fehérek, némely fajok virágai sárgás vagy zöldes árnyalatúak.

Felhasználása

Szapogenin- és szaponinvegyületeik hatnak az állatok hormonális szabályozására, így fogamzásgátló tabletták gyártására használják őket.

Több faja kedvelt dísznövény.

Fontos trópusi rostnövény a szizál (Agave sisalana) és a henekén (Agave fourcroydes).

A közönséges agávé (Agave americana) levelektől megtisztított torzsájának tiszta vagy cukrozott cefréjéből párolják a mezcalt, a tequilát pedig ugyanígy készítik a kék agávéból (Agave tequilana). A kivágott virágszárból kicsorgó nedvből erjesztett ital a pulque, amit már az aztékok is nagyon kedveltek.

Oaxaca államban az indiánok a levelek legkülső rétegét tapadófóliaszerű csomagolóanyagnak használták a munkahelyükre magukkal vitt ételeik védelmére. A leveleket és a bugavirágzatot állati takarmánynak is hasznosították.

Az agávé mint élelmiszer

A növény szára és a levelek töve a nem zöld rész ehető, meglehetősen sok szénhidrátot tartalmaz; az alkoholos italok erjesztésénél is ezt a sajátosságát használják ki. A tápanyagtartalom és egyúttal a növény élvezeti értéke is a növény korával javul. A pH 5–6 savtartalmú agávélé tápértéke 100 ml-enként mintegy 300 kalória. A tápanyagok 90-93%-a fruktóz és glükóz, de vannak benne más egyszerű cukrok is és egy kevés vas. A fiatal virágzó tövek és a virágok is ehetők sütve vagy főzve, de akár nyersen is.

Mexikó északi területein és az USA délnyugati részén az agávé elkészítésének leggyakoribb módja az ún. gödörben sütés volt — úgy tűnik, ez az módszert délebbre nem ismerték.

A mai Tehuacán környékén a megfőzött agávéleveleket tojással habarták.

Termesztése

Legnagyobb agávétermelők
2022
(Számok ezer tonnában)
1.  Kolumbia 15,1
2.  Mexikó 6,3
3.  Nicaragua 5,4
4.  Ecuador 4,5
5.  Fülöp-szigetek 4
6.  Kuba 3,6
7.  Salvador 1,6
8.  Guatemala 0,1
..
Föld összesen 40,6
Forrás: FAO[1]

2022-ben az agávét mindössze 8 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 40 ezer tonnát.

A világ legnagyobb agávé termelői közé tartozik Kolumbia (37,2%), Mexikó (15,5%), Nicaragua (13,3%), Ecuador (11,1%) és Fülöp-szigetek (9,9%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Kolumbia és Mexikó az éves termés több mint felét (53%) adták a világ agává termelésének.

Életmódja, termőhelye

A legtöbb pozsgáshoz hasonlóan jellemzően száraz éghajlaton él. Lassan növekszik, de a legtöbb faj meglehetősen nagyra: több méter átmérőt érhetnek el.

A hőséget, a tűző napot jól viseli; a legtöbb faj néhány fok mínuszt is kibír.

Néhány faj évente virágzik, a legtöbb azonban életében csak egyszer: több éves korában a tőlevélrózsa közepén hatalmas virágzatot fejleszt, majd a magok beérése után a vegetatív test elpusztul. Ha a magérés előtt a virágzatot kivágják, a virágszárból jelentős folyadékmennyiség csapolható, és a növény e veszteség ellenére továbbél. Egyes fajok már 8–10 évesen virágoznak, ám némelyik példány csak 30–40 év után.

Vegetatívan, sarjairól könnyen szaporodik, illetve szaporítható.

Rendszertani felosztása

Agave bracteosa
Agave filifera
Agave horrida
Agave parviflora
Agave toumeyana ssp. bella
Agave mitis var. mitis
Agave striata
Közönséges agávé (Agave americana)
Agave franzosinii
Agave missionum
Agave chrysantha
Agave shrevei ssp. shrevei
Agave caribaeicola
Agave atrovirens
Agave inaequidens ssp. barrancensis
Agave deserti
Agave parryi var. truncata
Agave salmiana var. ferox
Agave sebastiana
Agave shawii
Kék agávé (Agave tequilana)
Agave vivipara
Agave pubescens
Agave scabra
Agave demeesteriana

A nemzetséget a rendszerzők 3 alnemzetségre bontják:

1. Littaea alnemzetség 8 fajsorral:

Choritepalae fajsor 3 fajjal:

Filiferae fajsor 5 fajjal:

Marginatae fajsor 22 fajjal:

Parviflorae fajsor 4 fajjal:

Polycephalae fajsor 6 fajjal:

Serrulatae (Amolae) fajsor 9 fajjal:

Striatae fajsor 7 fajjal:

Urceolatae fajsor 1 fajjal:

  • Agave utahensis
    • Agave utahensis ssp. kaibabensis
    • Agave utahensis ssp. utahensis

2. Euagave alnemzetség 18 fajsorral:

Americanae (Agave) fajsor 8 fajjal:

Antillanae fajsor 14 fajjal:

Antillares fajsor 6 fajjal:

Applanatae (Ditepalae) fajsor 12 fajjal:

Bahamanae fajsor 6 fajjal:

Campaniflorae fajsor 4 fajjal:

Caribaeae (Columbianae) fajsor 6 fajjal:

Costaricenses (Guatemalenses, Scolymoides, Hiemiflorae) fajsor 12 fajjal:

Crenatae fajsor 6 fajjal:

Deserticolae fajsor 10 fajjal:

Inaguenses fajsor 2 fajjal:

Parryanae fajsor 6 fajjal:

Salmianae fajsor 5 fajjal:

Umbelliflorae fajsor fajjal:

Vicinae fajsor 7 fajjal:

Viviparae (Sisalanae, Rigidae) fajsor 13 fajjal:

3. Manfreda alnemzetség 3 fajsorral:

Manfreda fajsor fajjal:

Polianthes fajsor 14 fajjal:

Prochnyanthes fajsor 1 fajjal:

4. Fajsorba be nem sorolt:

5. Hibridek:

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Források

További információk