Ebben a cikkben a A költészet világnapja témáját különböző szemszögekből vizsgáljuk meg. Elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint történelmi jelentőségét. Megvizsgáljuk a A költészet világnapja körül létező különböző nézőpontokat is, a szakértői véleményektől a személyes tapasztalatokig. Ezzel az elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a A költészet világnapja-ről és annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a A költészet világnapja-hez kapcsolódó kihívások kezelésére. Reméljük, hogy ez a cikk érdekes lesz azok számára, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat a A költészet világnapja-ről és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatásairól.
Költészet Világnapja | |
![]() | |
Ideje | Március 21. |
Kapcsolódó ünnep | A magyar költészet napja A magyar kultúra napja |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Költészet Világnapja témájú médiaállományokat. |
A költészet világnapját március 21-én ünneplik. Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1999-ben jelölte ki ezt a napot „azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét”.[1] Célja a költészet olvasásának, írásának, megjelentetésének és oktatásának előmozdítása az egész világon, és – amint ezt az UNESCO eredeti nyilatkozata is kimondja – „újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak”.
Korábban a világközösség Vergilius, a római epikus költő születésnapján, október 15-én ünnepelte. Sok országban továbbra is hagyomány, hogy októberben ünneplik a nemzeti vagy nemzetközi költészet napját.[2] Az Egyesült Királyság általában október első csütörtökjét használja,[3] máshol pedig októberi, sőt néha novemberi napon ünnepelnek.
A költészet világnapja március 21-én ünneplését Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára kezdeményezte 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.[4]
Ez a szócikk részben vagy egészben a World Poetry Day című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.