Ebben a cikkben a A fekete jérce-et különböző nézőpontokból és különböző összefüggésekben vizsgáljuk meg. Elmélyülünk a történetében, eredetében, a társadalomra gyakorolt hatásában és napjainkban. A A fekete jérce-et multidiszciplináris megközelítésből elemezzük, kulturális, társadalmi, politikai, gazdasági és tudományos szempontok figyelembevételével. Ezzel az utazással arra törekszünk, hogy átfogó és teljes jövőképet kínáljunk a A fekete jérce-ről, mély és gazdagító megértést biztosítva az olvasónak a témában.
![]() |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fekete jérce (franciául: La Poule Noire) című könyv egyrészt elbeszélő mű, másrészt varázskönyv.
Az első részben a könyv egy francia katona elbeszéléséről szól, aki a napóleoni sereg élén Egyiptomban katonáskodott. A főszereplő, katonai osztagával, a francia tábornok parancsára indult a Nagy Piramisokhoz. Úti céljuknál beduin katonákkal kerültek összetűzésbe. Az ütközet után a beduinok kifosztották az osztagot, majd elvonultak. Egy török mágus jött elő az egyik piramisból, miután ellátta a főszereplő sebeit, a piramis belsejébe invitálta, ahol tovább kezelte különböző krémekkel és főzetekkel.
A második részben a könyv a török mágus bölcseleteit, szónoklatait írja le valamint, varázs erejű talizmánjait, gyűrűit és állatait mutatja be.