A cappella

Ebben a cikkben a A cappella-et szeretnénk megvizsgálni és elmélyülni, egy olyan témában, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A A cappella vitát, kutatást és kíváncsiságot váltott ki különböző területeken, és relevanciája tagadhatatlan. Ennek mentén elmélyülünk a A cappella részleteiben és sajátosságaiban, elemezve hatását, következményeit és mai jelentőségét. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből megpróbáljuk megérteni, hogy a A cappella milyen mértékben alakítja világunkat és tapasztalatainkat, részletes és átfogó képet adva erről a lenyűgöző témáról.

Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.

Nevezetes külföldi a cappella előadók

Nevezetes magyar a cappella előadók


Források

Commons:Category:A cappella music
A Wikimédia Commons tartalmaz A cappella témájú médiaállományokat.
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap