A mai világban a A bajnok (színdarab) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a A bajnok (színdarab) olyan téma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. A történelem során a A bajnok (színdarab) alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, és jelentősége ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a A bajnok (színdarab) hatását és relevanciáját a mai világban, elemezve ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatos különböző szempontokat és szempontokat.
A bajnok | |
Adatok | |
Szerző | Pintér Béla, Giacomo Puccini |
Műfaj | zenés darab |
Eredeti nyelv | magyar |
Cselekmény helyszíne | Verőcsény |
Premier dátuma | 2016. március 19. |
Premier helye | Budapest, Katona József Színház |
A bajnok, Pintér Béla színdarabja, amelyet 2016. március 19-én mutattak be a Katona József Színházban. A darab ihletője, Giacomo Puccini A Köpeny című operájának zenéje, néhány taktus erejéig hallhatók a zeneszerző más operáinak híres áriái is. A bemutató előadás szereplői: Rezes Judit, Nagy Ervin, Jordán Adél, Bezerédi Zoltán, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Rajkai Zoltán. A darab zenei vezetője és a zongorakísérő Kéménczy Antal volt.[1]
![]() |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Verőcsény negyedszerre is újraválasztott polgármestere feleségének döntenie kell: vagy szerelmét, a sportolónőt és a szabadságot, vagy a családját, addigi életét választja. Hosszú vívódás után az utóbbi mellett dönt.[2]
Az alkotót 2015-ben kérte fel Máté Gábor, a színház igazgatója, hogy rendezzen egy darabot az általa vezetett teátrumban. Először nemet akart mondani, de Puccini A köpeny című operáját hallgatva úgy döntött, hogy teljesen átírja a történetet és a librettót.[1]
„Nem ismertem a magyar változatot, Puccini operáját mindig olasz nyelven hallottam, így semmi sem kötött, könnyedén be tudtam helyettesíteni az általam kitalált figurákat és helyzeteket. Később a magyar szöveget olvasva, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy egyetlen mondatot sem akarok megtartani az eredetiből. Mivel a karaktereket, a helyszínt és a kort is gyökeresen megváltoztattam, a nyelvezet is ennek megfelelően alakult” – nyilatkozta Pintér Béla.[1] A darabbal kapcsolatos kifogásként elhangzott, hogy története túlzottan hasonlít egy közszájon forgó pletykához.[2][3][4][5]