A mai világban a AVF–10 állandó és rendkívül releváns vita tárgyává vált különböző területeken. Legyen szó politikáról, társadalomról, technológiáról vagy bármely más területről, a AVF–10 nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A mindennapi életre és a különböző területek fejlődésére gyakorolt hatása tagadhatatlan, ezért elengedhetetlen a kihatások és következmények alapos elemzése. Ebben a cikkben a AVF–10 különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak hatását és mai elérhetőségét.
Az AVF–10 (cirill betűkkel: АВФ–10) szovjet gyakorló vitorlázó repülőgép, Alekszandr Jakovlev első repülőgépe. 1924-ben repült először.
Jakovlev 15 évesen, 1921-ben kapott egy könyvet, mely nagy hatást gyakorolt rá. Ekkor kezdett el érdeklődni a repülés és a repülőgépek iránt, majd modellezni kezdett. Több vitorlázó modellt épített. 1923 augusztusában pedig a gimnáziumában megszervezte a Légiflotta Barátai Körének (ODVF) első iskolai klubját, ahol mintegy 60 diákot maga köré gyűjtve vitorlázó modelleket építettek. Az iskolát közben befejezte, és Anoscsenko mellett kezdett el segédkezni a Makaka nevű vitorlázó repülőgépének építésénél. Ezt követően határozta el, hogy a következő koktyebeli versenyre saját gépet épít. A kezdéshez Iljusintól kért tanácsot, akivel még az első koktyebeli vitorlázó versenyen ismerkedett meg.
Az 1925-ös, negyedik koktyebeli össz-szövetségi vitorlázó versenyre Jakovlev megépített az AVF–10 módosított, nagyobb teljesítményű (jobb sikló tulajdonságú) változatát, az AVF—20-ast, mely konstrukciós szempontból lényegében nek különbözött elődjétől. A gép részt vett az 1927-es negyedik koktyebeli vitorlázó versenyen. (1926-ban nem rendezték meg az előző évben történt katasztrófa miatt.) A gépet a legjobb gyakorló vitrolázó gépnek járó díjjal tüntették ki. Akkor ott oktató-gyakorló gépként is használták, érdekesség, hogy a csoportnak tagja volt Koroljov is.