Ebben a cikkben a 1958-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA) témával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A 1958-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA) ma nagyon fontos téma, mivel a társadalom, a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet különböző területeit érinti. Ezen a vonalon feltárjuk a 1958-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA) különböző oldalait, elemezve történetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Ezen túlmenően a 1958-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA) körüli érdeklődést felkeltő konkrét szempontokra fogunk összpontosítani, mint például a bizonyos népességcsoportokra gyakorolt hatása, a környezetre gyakorolt hatása vagy más releváns jelenségekkel való kapcsolata. Röviden, ez a cikk egy teljes és gazdagító áttekintést kíván nyújtani a 1958-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA)-ről, olyan információkat, gondolatokat és elemzéseket nyújtva, amelyek minden típusú olvasó számára érdekesek lehetnek.
Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőjénekUEFA-zónájában összesen 27 nemzet harcolhatta ki a világbajnoki részvételt. Svédország rendezőként és az NSZK címvédőként automatikus résztvevője volt a tornának. Az európai zóna összesen 11,5 helyet kapott a 16-os mezőnyben. Izland az NDK és a Szovjetunió először vett részt a világbajnoki-selejtezősorozatban.
Lebonyolítás
A 27 csapatot 9 darab három tagú csoportba osztották, ahol oda-visszavágós rendszerben, hazai pályán és idegenben is megmérkőztek egymással. A csoportok győztesei kijutottak az 1958-as világbajnokságra. A második helyezettek közül egy csapatot kisorsoltak és interkontinentális pótselejtezőt játszott az AFC/CAF térségből érkező ellenféllel.