A mai világban a Új-szibériai-szigetek olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy technológiai térről, a Új-szibériai-szigetek nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakemberek és szakértők körében. Az idő múlásával a Új-szibériai-szigetek állandó vita tárgyává vált, mivel következményei és hatásai jelentős hatással vannak mindennapi életünkre. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Új-szibériai-szigetek különböző dimenzióit és perspektíváit, hogy jobban megértsük jelentőségét és befolyását a mai társadalomban.
Új-szibériai-szigetek | |
Az Új-szibériai-szigetek | |
Ország | Oroszország |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Terület | 29 900 km² |
Tengerszint feletti magasság | 426 m |
Időzóna | UTC+11 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 75° 16′, k. h. 145° 15′75.266667°N 145.250000°EKoordináták: é. sz. 75° 16′, k. h. 145° 15′75.266667°N 145.250000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-szibériai-szigetek témájú médiaállományokat. |
Az Új-szibériai-szigetek Oroszországhoz tartozó lakatlan szigetcsoport a Jeges-tengerben az északi szélesség 73–76° között. Területe: 38 400 km². A szárazföldtől a Laptyev-szoros választja el. Legmagasabb pontja 374 m. Három szigetcsoport alkotja (De Long-szigetek, Anzsu-szigetek, Ljahov-szigetek). Földtörténeti ó- és középkori kőzetekből (mészkő, homokkő, és palák, gránit, bazalt) épülnek fel. Vastag, negyedidőszaki üledékek borítják. Éghajlata hideg övezeti tundra. Pjotr Fjodorovics Anzsu, orosz tengerész térképezte fel. Középső szigetcsoportját róla nevezték el.