A mai világban a Összeolvadás számos területen érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy kulturális szféráról, a Összeolvadás felkeltette a társadalom figyelmét, és szenvedélyes vitákat váltott ki fontosságáról és következményeiről. Ahogy haladunk előre a 21. században, a Összeolvadás releváns témává vált, amely mélyreható elemzést és mérlegelést igényel hosszú távú következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Összeolvadás-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Az összeolvadás (angolul merger) a gazdasági társaságok egyesülésének egyik formája. (A másik forma a beolvadás). Az összeolvadásnál az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, ám a megszűnéssel egyidejűleg egy új (jogutód) gazdasági társaság jön létre. A megszűnő jogelőd cégek vagyona, jogai és kötelezettségei az összeolvadással létrejött jogutód társaságra szállnak át.[1] Az összeolvadás egy vállalatban való többségi részesedés megszerzését jelenti, vagyis a részvénytársaság részvényeinek akkora hányadának felvásárlását, ami elegendő ahhoz, hogy a társaság felett a felvásárló átvegye az irányítást. Ennek oka általában az, hogy a felvásárolandó vállalat valami olyannal rendelkezik, ami a felvásárló számára értékes lehet, pl. piac, gyártási kapacitás, márkanév, tudásbázis stb.[2]
A társaságok összeolvadása egyenrangú felek között jön létre.[3]
Fontos különbség, hogy míg összeolvadás esetében új jogi személy jön létre és az összeolvadók megszűnnek, addig beolvadásnál csak a beolvadó cég szűnik meg.[4]