Ég temploma

Ég temploma
Világörökség
A templomegyüttes legnagyobb épülete
A templomegyüttes legnagyobb épülete
Adatok
OrszágKína
Világörökség-azonosító881
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III
Felvétel éve1998
Elhelyezkedése
Ég temploma (Kína) Ég temploma Ég temploma Pozíció Kína térképén
é. sz. 39° 53′, k. h. 116° 24′39.883333333333, 116.439.883333°N 116.400000°EKoordináták: é. sz. 39° 53′, k. h. 116° 24′39.883333333333, 116.439.883333°N 116.400000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ég temploma témájú médiaállományokat.

Az Ég temploma, szó szerinti fordításban az Ég Oltára (kínai nyelven: 天壇; egyszerűsített kínai írással: 天坛; pinjin átírással: Tiāntán; mandzsu nyelven: Abkai mukdehun) egy taoista épületegyüttes Peking délkeleti részén, Xuanwu kerületben. A Ming-dinasztia és a Csing-dinasztia uralkodói minden évben ellátogattak ide, hogy egy szertartás keretében jó termésért imádkozzanak. Taoista templomnak tartják, bár a kínai népi vallás a taoizmusnál korábban keletkezett.

Története

A templomkomplexum 1406 és 1420 között épült, Yongle császár idején, akinek a pekingi Tiltott Város építése is a nevéhez fűződik. Az épületegyüttest a 16. században Jiajing császár uralkodása alatt bővítették és nevezték el Mennyei béke templomának. Ez az uralkodó még három fontos templomot építtetett Pekingben, keleten a Nap Templomát (日坛), északon a Föld Templomát (地坛), nyugaton pedig a Hold Templomát (月坛). A Mennyei béke templomát a 18. században újították fel Csialong császár idején.

1914-ben, Jüan Si-kaj, az akkori kínai államelnök Ming imádságos szertartást végzett a templomban abban a reményben, hogy Kína császárának fogják tekinteni.

Az Ég templomát 1998-ban az UNESCO fölvette a világörökségek listájára, mint olyan építészeti és tájépítészeti tervezői mestermunkát, amely „a világ nagy civilizációinak fejlődéstörténetében hatalmas jelentőségű szerepet játszó világképet mutat meg egyszerűen és látványosan”, hiszen a „Mennyei béke templomának jelképes alaprajza és tervezése óriási befolyást gyakorolt a Távol-Kelet építészetére több évszázadon keresztül.”

2005 elején a Xinhua azt jelentette, hogy az épületet a 2008-as olimpia előtt 47 millió jüan (5,9 millió USD) értékben újítják föl. Ez a restaurálás 2006. május 1-jére fejeződött be.

Az Ég temploma népszerű park a tornázók számára. Elsősorban tajcsi bailong labdával gyakorlatoznak itt. Ezt a Bai Rong kínai olimpiai bokszedző által feltalált labdát még Észak-Amerikában is ismerik Rhythmball néven.

Az épületek

A templom 2,73 km² parkosított területen fekszik. Három fő épületcsoportból áll, melyek mindegyike szigorú filozófiai követelmények szerint épült:

A szertartás

Az ókori Kína császárát a Menny Fiának tekintették, aki az égi hatalom nevében és képviseletében kormányozta a földi dolgokat. Nagyon fontos volt, hogy tudják az alattvalók: uralkodójuk tiszteli hatalmának forrását. A császár ezért mutatott be áldozatot a Mennynek, és ezen rítusok elvégzésének helyéül épült a templom, ahol elsősorban bő termésért imádkoztak.

Évente kétszer a császár és kísérete a Tiltott Városból Pekingen át a templomba vonult. Ilyenkor különleges ruházatot viseltek, és tartózkodtak a húsevéstől. Közönséges alattvaló nem láthatta a vonulást, sem az azt követő szertartást, amelyet a templomegyüttesben maga az uralkodó hajtott végre. A téli napforduló idején tartott ceremónia csúcspontján az uralkodó a Földdombon imádkozott. A szertartás során esetleg elkövetett legkisebb hibát rossz előjelnek vélték a következő évi termésre.

Jelképek

A Jó termésért szóló imák csarnokának belseje

A Földet egy négyzet, a Mennyet egy kör jelképezi; a templomegyüttes számos jegye a Menny és a Föld, a kör és a négyzet kapcsolatát jeleníti meg. Az egész épületegyüttest két fal kordonja veszi körül. A külső falnak van egy magasabb, félkör alakú északi vége, amely így a Mennyet jelképezi, valamint egy alacsonyabb, négyszög alakú deli vége, ami a Földet szimbolizálja. A „Jó termésért szóló imák csarnoka” és a “Kerek oltárhalom” egyaránt kör alakúak, ugyanakkor négyszögletes alapon állnak, ami egy újabb Menny-Föld szimbólum.

A 9 szám a császár jelképe, és jól látszik a Kerek oltárhalmon: egyetlen kerek márványtányért kilenc tál gyűrűje vesz körül, ezután 18, és így tovább, összesen 9 ilyen gyűrűben mintegy 9x9 tányér helyezkedik el.

A Jó termésért szóló imák csarnokának négy belső, tizenkét középső, és tizenkét külső oszlopa van, amelyek a négy évszakot, a tizenkét hónapot, valamint a hagyományos tizenkét kínai órát jelentik.

A templom összes épületét különleges sötétkék tetőcserép fedi, amelyek a Mennyre utalnak.

A Jó termésért szóló imák csarnokától keletre látható Hét csillag kőcsoport a Tien san hegység hét csúcsára utal, ami az ókori Kína Menny-imádatának klasszikus helyszíne.

Galéria

Jegyzetek

  1. UNESCO World Heritage Site - Temple of Heaven: an Imperial Sacrificial Altar in Beijing

Fordítás

Források

További információk

Commons:Category:Temple of Heaven A Wikimédia Commons tartalmaz Ég temploma témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek