Államrendszer

A mai világban a Államrendszer egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Mind a munkahelyi, mind a személyes világban a Államrendszer jelentős hatást váltott ki, változásokat és átalakulásokat generált a környezetünkkel való interakcióban. Megjelenése óta a Államrendszer egy előtte és egy utána volt a különböző problémák és kihívások kezelésében, és világszerte emberek millióinak mindennapi életének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Államrendszer milyen alapvető szerepet játszik életünkben, elemezve a mindennapi szempontokra és általában a társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Az államrendszer az államok rendszerezésének egyedi szintjéhez tartozik, az egyedi államnak az államtípus és az államforma által kifejezett jellemzőkön túlmenő való leírására szolgáló, vagyis nem osztályozási kategória.

Fogalma

Az államrendszer egy adott állam egyedi jellemzőivel írható le, ezért elvileg igen gazdag, másrészt viszont szűk kategória.

Az állam előfeltételei közül az államrendszer a területet, annak nagyságát, továbbá tágan vett földrajzi jellemzőit (tagoltság, éghajlat, természeti kincsek stb.), valamint a lakosság létszámát, területi eloszlását és a legfontosabb szempontok szerinti tagozódását (a munkamegosztásban elfoglalt hely, az etnikum, a műveltség, a vallás stb.) foglalja magába.

Az adott államrendszer legfontosabb környezeti tényezőit a történeti-politikai hagyományok, a politikai rendszer jellege, valamint nemzetközi és geopolitikai adottságai alkotják.

Legfontosabb tartalmi jellemzői

Az államrendszer legfontosabb tartalmi jellemzői a következők:

  • 1. a kormányforma;
  • 2. az állam és a lakosság kapcsolata (elsősorban a választási rendszer, a közvetlen demokratikus formák és a legális politikai szerveződés lehetőségének összefüggésében);
  • 3. az államszerkezet;
  • 4. az államszervezet szintenkénti tagoltsága;
  • 5. az államszervezet centralizáltsága és az alsóbb szintek önállóságának foka (mind a települési, mind a regionális szintek vonatkozásában);
  • 6. az államszervezet horizontális differenciáltsága, ezen belül különösen a létező szervtípusok, azok létszáma és politikai súlya, a kormánytól közvetlenül nem függő szervek köre, a bíróságok hatáskörének terjedelme, alkotmánybíráskodás vagy más alkotmányossági kontroll intézményesítettsége;
  • 7. az államapparátus jellemzői (létszám, származás, kiválasztás, megbecsülés és privilegizáltság, hivatali függőség, szakképzettség stb.).

Források