Álboltív

A mai világban a _Álboltív__ olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Legyen szó akár ikonikus alakról, akár alapfogalomról, akár jelentős dátumról a _Álboltív__, jelentősége túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a _Álboltív__ különböző vonatkozásait, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemre gyakorolt ​​hatásáig. Részletes elemzéssel megpróbáljuk megérteni, hogy a _Álboltív__ hogyan formálta világunkat, és hogyan marad ma is aktuális. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító képet adjon a _Álboltív__-ról, és arra kéri az olvasót, hogy elmélkedjen és elmélyedjen annak jelentésében és relevanciájában a mindennapi életben.

Valódi (balra) és álboltív (jobbra) szerkezeti összehasonlítása

Az álboltív épületszerkezeti elem, amely az ívelt felületű boltívek formai megoldásait idézi, de azok statikai és teherhordó funkciói nélkül. Voltaképpen a vízszintesen elrendezett kő- és téglasorokba vágott vagy a falazóelemek lépcsőzetes eltolásával kialakított nyílásáthidaló elem (kapu, ajtó, ablak, fülke stb. záróeleme). A valódi boltívek erőjátékával szemben állékonyságát az biztosítja, hogy az áthidalt falazat az álboltív két oldalán egymással szembefordított, az alátámasztáson túl is terhelt konzolként viselkedik. A nyíláskiváltások esetében használt álboltív technikájával térlefedő, térelhatároló elemek is kialakíthatóak, ezek az álboltozatok. A technika az ókor óta világszerte ismert és széles körben alkalmazott. Legszebb korai példái a mükénéi kor építészetéhez kötődnek (Tirünsz, Atreusz kincsesháza stb.).

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Budapest: Akadémiai. 1983. 19–20. o.  
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 438. o. ISBN 963-05-6612-5  
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!