Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Ájit Benhaddu-et, amely témát az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. Fontos megérteni a Ájit Benhaddu jelentőségét a mindennapi élet különböző területein, mivel befolyása jelentős az egészségügy, a gazdaság, a politika, a technológia és a kultúra területén. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Ájit Benhaddu különböző aspektusait, valamint a mai világra gyakorolt hatásait. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig egy kimerítő elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Ájit Benhaddu szerepét a mai világban.
Ájit Benhaddu Aït Benhaddou | |
Világörökség | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | Marokkó |
Világörökség-azonosító | 444 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV, V |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ájit Benhaddu témájú médiaállományokat. |
Ájit Benhaddu (berber: ⴰⵢⵜ ⴱⴻⵏⵃⴰⴷⴷⵓ Ath Benhadu, arab: آيت بن حدّو , nyugati nyelvekre átírva Aït Benhaddou) egy marokkói erődített falu (kszár) a Szúsz-Mássza-Draa (Souss-Massa-Drâa) régióban. A falu közvetlenül az Ounila folyó partján fekszik és valamikor a Marrakes–Timbuktu karavánútvonalat ellenőrizte. 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.
A falu Marrákestől több mint száz kilométernyire délkeletre és Varzázát (Ouarzazate) városától 30 km-re északnyugatra található. A lakosok többsége ma már a (többnyire kiszáradt) folyó túloldalán fekvő új faluban él, de a régi megerődített vályogépületekben is lakik még néhány család.
A település a Ben Haddou berber klán központja volt. Az Almorávidák idején ők ellenőrizték a Szaharán átvezető karavánutat. A kszár azonban később, a XII.-XVI. század között épült. Lakosainak számát is csak becsülni lehet, körülbelül ezren élhettek a szorosan egymás mellé épült kaszbákban. Az eredetileg ablaktalan vályogtornyok belső udvarokat vesznek körbe. A földszinten istállók és raktárak voltak, a felsőbb szinteken pedig lakóhelyiségeket rendeztek be. A településen nem volt minaret. A régi berber falvakban csak imaszobák voltak, minareteket csak a városokban emeltek.
A falu egy domb tövébe (illetve alsó lejtőjére) épült, a domb tetején 17. sz.-i erőd romjai láthatók.
Bár néhány család lakik még a kszárban, a fiatalok elvándorlása és az egyre fokozódó turistafolyam miatt a település valószínűleg múzeummá válik majd. Az új település is egyre inkább a turisták kiszolgálására rendezkedik be.
Aït Benhaddou számos film díszleteként szerepelt, az épületegyüttestől kissé távolabb látható vályogfal a városkapuval is filmdíszletnek épült.
Itt forgatott filmek: